HTML

Frigidair

Lássuk mi van a frigóban! Főzzünk belőle finomat! Receptek, helyek, ételek, élmények, a legjobbakból!

Friss topikok

  • szöszkehölgy: Legjobb igazi eperből és natúr joghurtból finomság! (2009.09.18. 14:01) Az eper, mint olyan
  • Schilla: Szia! Én is véletlenül találtam rá a műsorra, de sajnos az elejéről lemaradtam, ezért kicsit kuta... (2007.05.17. 11:07) Elizabeth, a konyha nagyasszonya

Linkblog

A fák alatt

2007.05.02. 16:14 ánizs

Nem főzök. Csak eszek. De főzni nem főzök.

Úgy alakult, hogy kikötöttünk a Normafánál, mert egy barátnőm azt mondta, ők szoktak ott enni, ha éppenséggel nincsen kedve főzni. Ott van egy kispiszkos, nyolcszázért remek gombapaprikás kapható. Röstellem, de még az életben nem jártam a Normafánál, így aztán azt gondoltam, az ember lánya odamegy és szembejön a kispiszkos. vagy ha mégsem, akkor meg úgyis megtalálja. De nem. Találtunk helyette mást. Árnyas fák alatt tömeget. Kicsit ugyan sokalltuk az árakat, de van az a pillanat, amikor a korgó gyomor lenyomja a hóvégi aggodalmakat. Hát bementünk.
Jól tettük. Bár kissé bizarr volt a kerthelység, vacogtunk az ásványvíz mellett, de az étlap ezer nyelven beszélt és olyanokat mondott, hogy választani is alig bírtunk. Mostanában eléggé érzékenyen érintenek az olyan gesztusok, amik kifejezetten a gyerekeknek, a családoknak szólnak. Ha egy kerthelységnél van egy kis játszótér, na én ettől könnyekig meg tudok hatódni...

Hát még a rántott csirkemájtól, amit ezúttal vegyes kompóttal és krumplipürével szervíroztak. Remekebb összeállítás nem is lehetett volna. A desszert pedig egy tiramisu variáció, amiből a kicsit sok habot kihagytam volna, viszont a többi része teljesen rendben volt. Azt hiszem valami diós variációja a kedvelt olasznak. A végére még egy takaró is került az árnyékba borult székemre, abba belebújva törtem a fejem, merre lehet a kispiszkos a Normafánál?

Szólj hozzá!

Címkék: helyek

Elizabeth, a konyha nagyasszonya

2007.04.20. 14:57 ánizs

Soha nem is hallottam róla... Sőt erre a filmre is csak egészen véletlenül találtam... Vagyishogy véletlenek persze nincsenek... Elizabeth David-ról csak ennyit árult el:

"Egy híres ínyesmester írónõ, az eredeti házitündér, Elizabeth David viharos élete. Elsõ könyvét Mediterrán konyha címmel 1950-ben adták ki, és ezt további nyolc követte, amelyek világszerte több mint 2 millió példányban keltek el. A nyilvánosság elõtt elegáns, tiszteletre méltó és barátságtalan volt, valójában azonban nem törõdött a hagyományokkal, imádta az életet, az életet és a férfiakat."

De ez pont elég volt ahhoz, hogy kíváncsi legyek Nigella elődjére, Jamie Olivier nagyanyjára és egyáltalán. Ínyesmester írónő, ez olyan fogalom, amire egy magamfajta háziasszony vágyakozással telve gondol...
A filmben szépen váltakoztak a főzős jelenetek, meg a szerelmeskedős jelenetek és a végén konklúzióként ezt lehetett összegezni, egy igazi nő, aki nagyjából lefedte azt a két területet, amiért érdemes itt botorkálnunk ebben a földi létben.

Viszont két fontos dolgot ezen felül is meg kell jegyeznem tőle. Első könyve, (ami nem hiszem, hogy magyarul megjelent, mert kedves jó barátom, google sem tudott erre mit mondani...) szóval a Mediterrán étkek kötet summázataként két fontos dologról beszélt, vagyis az olivaolajról és a fokhagymáról, ami mintegy alapot ágyaz a finomságos olasz konyhának.

A másik ilyen alaptevés a francia konyha kapcsán hangzott el tőle, annak pedig az volt a lényege, hogy a lehető legegyszerűbben. Tehát az igazán jó kajákhoz törekednünk kell a sallagmentességre, és a lehető legegyszerűbb megoldások alkalmazására. Nem sok mindent tudtam meg a filmen kívül Elizabeth-ről. Néhány fotót gyűjtöttem még róla, receptjét magyarul nem leltem, pedig ő reformálta meg az angol konyhát. Bár ha egykori londoni reggelimre gondolok, bizonyára azért ez nem sikerült neki teljes mértékben...

1 komment

Címkék: história

Az eper, mint olyan

2007.04.18. 19:24 ánizs

Az eper eleganciáját semmi nem tudja felülmúlni. Talán maximum a felvert tejszínhab (nem flakonos!) amit sapkaként rásíimítva hamm bekapjuk! Szóval az eper egy igazán remek találmány. Úgy vagyok vele, hogy ezekben a globális időkben nem is nagyon tudom mikor van neki szezonja. Azt azonban látom a piacon, hogy egymásra licitálnak rá az árusok, kiírják, hogy mézédes magyar és mézédes spanyol. Ezek mennek.. Észnél kell lenni, mert soha nem lehet tudni, hogy mekkora mennyiségre írják ki az árat, szóval ne örüljünk, hogy van "eper öccázért", amikor 10 deka annyi!
Viszont ha megszereztünk valamennyi epret, akkor aztán önmegvalósíthatunk rendesen.

1. Eper gyümölcsös joghurtnak
Veszeünk néhány szép epret, a felét botmixerrel kicsit pürésítjük, a másik felét apróra daraboljuk. Nem ér bekapni, mert sose lesz epre joghurtunk. Én bio joghurtot szoktam a célra használni. Nem vagyok amúgy egy bio mániás, de joghurtban a bio-nak nagyon szép selymes az állaga. Az összes eperrel összekeverjük és egy picike cukrot is adhatunk hozzá. Egyébént vizygázik az eper! Ha valóban mézédes, akkor dekányi cukorral sem kell tuningolni.

2. Eperturmix
Fogod a marék megmosott és persze kicsumázott epret, beledobod a turmixba, hozzáöntesz fél liternyi tejecskét és turbóra állítod a mixert. ugyanezt botmixerrel is lehet! Kevés cukkerót lehet ehhez is nyomatni.

3. Epres finomság
Habtejszínt veszel és két-három evőkanál porcukorral jó keményre felvered. Egy 4 dl-es tejfölt is veszel és abba is raksz porcukrot. A kettőt összekevered. Egy tálba lefektetsz egy sor babapiskótát. Rá a tejszines, tejfölös massza, rá apróra vágott eper, szép gazdagon, rá babapiski, rá habos szósz, rá eper gazdagon. Rétegzed, amíg bírod a teteje lehet babapiski, és ha nagyon akarod dobni felfele, akkor önts rá csokimázat a tetejére. Tedd a hűtőbe és hagyd egy kicsit összeérni. Hát észveszejtő lesz, az már biztos...

4.Eper pezsgővel
Aki abszolút romantikára hajt, az próbálja ki egyszer, de tényleg!

2 komment

Mátra alján, falu szélén...

2007.03.24. 18:07 ánizs

... semmi őzike. Eger felé, túl a fél úton, közelebb Dobó várához van három helyeske falu. Az egyik arról nevezetes, hogy hőforrás tört fel a föld mélyéből, a másik pedig mondjuk arról, hogy ott magasodik egy hatalmas borház. ( A harmadik falu meg csak úgy van... azt hiszem...). Az Egri Korona Borház kívülről maga a tökély. Vagyis gyönyörű lankás vidéken, igazi szőlőtőkék között kellemesen robosztusra sikeredett épület. Belülről sem okoz csalódást. A műkandallóban műláng lobban, de ezt ellensúlyozza az Artúr király round table-jét idéző vaskos faasztal, ami köré telepedünk. A falon díszítésül számtalan palackos bor, mint valami óriási napsugár. A betérőnek egyből az a gondolata támad, hogy bármi is kerül a tányérra, olyan örömökben lesz része, hogy csak na.
A választás ennek a várakozásnak megfelelően nehéz. Végül aztán a szederleves mint jól hangzó bevezetés lesz az első kiszemelt. Aztán ezt kacsamell követi meggymártással és burgonykrokettel, a végére pedig jöjjön valami hideg pajzánság. Vagyis vanilia parfé flambírozott málnával. A magam részéről a tökéletes ételsor.
A szederkrém leves hozta a formáját. Jó sűrű, kellően édes, kellően távolságtartó, kellően olyan, amilyet szerettem volna. Kemény tejszínhab dísszel a tetején, bár némileg rontja a képet, hogy a hozzá tartozó ánizsos (!) piskóta is kemény, ez nem válik díszére. Fogtöréstől csak a szederkrém ment meg, de így sem rossz.
Igazából nem is gondolkodtam el azon, mit várhatok el egy kacsamelltől, aztán amint nekikezdtem, teljesen megvilágosodtam, ezt biztosan nem, ugyanis határozottan rágós, nymmogósra sikeredett, olyanformán, hogy az ember csak tekeri a szájában és abban reménykedik, hogy rögvest atomjaira hullik szét és végre le lehet nyelni. Csak gyönge gyógyír volt a rágódásra a meggyszósz és a krokett, viszont róluk bátran állíthatom, korrektre sikerültek.
A Korona Borházban koronázandó az ebédet nagy várakozással tekintettem a vanilia parféra és flambírozott málnára. A csalódás hűtött le nem a parfé*. Az ugyanis valamelyik dobozos fagylaltból volt néhány gombóc, amit hanyagul ráhajítottak a felmelegített** (valaha) mélyrehűtött gurulós málnára. Vagyis se parfé, se flambír. Minden megvolt, de nem úgy, ahogy vártam.... Szomorú vég.

És ezt még a kilátás sem tudta feledtetni...

Okoskodom:

* A fagylalt alapreceptjének legfőbb eleme a felfőzött tej vagy tejszín, amelyből csokoládé, rum, dió, mandula stb. hozzáadásával készülnek a különféle változatok.
A parfé és a jégkása hasonló: a masszát hidegen, főzés nélkül kell elkészíteni.

** Amennyiben asztalnál, tányéron flambírozunk, úgy a szeszt egy merőkanálba töltjük, s - például egy borszeszégő lángjánál - felhevítjük, majd meggyújtjuk, és égve öntjük az ételre.

Szólj hozzá!

Címkék: helyek

Éljenek a gasztroblogok!

2007.03.23. 11:53 ánizs

Nagyon vicces, hogy így kiszúrok magammal, és gasztroblog írásba fogok, akkor amikor négy napja szigorú diétán vagyok. De talán éppen ezért lesz jó!
Egy pasi miatt kezdtem főzni, persze mert elhittem Anna néninek, hogy a pasikat igenis a gyomrukon keresztül... Egyébként meg tényleg. Olyan jól sikerült a dolog, hogy a főpasi mellett most már van egy kis pasink is. Úgyhogy mégjobban fent van a léc. Igaz, bármennyire is igyekszem a gasztrogyöngyöket eléjük szórni, azért a kaja (legalábbis a kisebbiknek) még mindig a rántott húsnál kezdődik... Igyekszem előbbre jutni a nevelésében. Talán az már jelent valamit, hogy az olasz konyháért odavan.. talán némi bizakodásra ad ez okot.
Kellene főznöm hét közben is, de nem mindig jön össze, úgyhogy a hétvége a tuti, akkor aztán igyekszem minden beleadni!

Remélem ez majd itt is meglátszik!

Légy üdvözölve és gyere holnap is!